Videki lanyok Melykut
Sérelmezte Mélykút polgármestere, hogy a település kerékpárútépítéséről írtunk, szerinte a belterületi utak mindig drágábbak. Számos közbeszerzést átnéztük, de még a sokkal magasabb műszaki tartalommal készülő friss beruházások is olcsóbbak, mint a mélykúti járdaszélesítés. Tisztelettel kérem, hogy nézzen utána, hogy mibe kerül a hálózati villanyoszlopok áthelyezése egy építés során. Valamint nézzen utána annak is, hogy egy közművesített belterületen vagy külterületen olcsóbb kerékpárutat létesíteni. Megírtuk , a Bács-Kiskun megyei Mélykúton még ben szélesítették ki a járdákat, uniós pénzből építették át kerékpárúttá, mindezt kilométerenként millió forintért.
Vajon tényleg sokkal drágább a belterületi építkezés? Csak a hajtás felett 3 olyan kerékpárút építést hoz, ami nem is régi, as. Az első, a jánossomorjai kerékpárút as projekt, a település millió forint uniós támogatást kapott. A 38 oldalas műszaki leírás szerint 3,7 kilométer hosszan belterületi kerékpáros hálózat épül, szakaszonként különböző műszaki megoldással. Váltakozva épül kerékpárút, közös járda és kerékpárút is, de jellemzően az út pályaszerkezet szélesítésével 2 oldali kerékpársávot alakítanak ki. De épült kerékpáros nyom és nyitott kerékpársáv is, valamint egy vasúti átjáró, fél- és fénysorompóval.
A teljes beruházásban a festésekkel, szélesítésekkel együtt 5,5 kilométer kerékpárút szerepel.
A sorban második a Békés megyei Tarhos belterületi, temetőhöz vezető kerékpárútja. A projektleírás szerint méter, azaz alig több mint 1 kilométer kerékpárút épült. A közbeszerzési értesítő szerint 90 millió forintért egyoldali önálló kétirányú kerékpárút épül ki a temetőig. Ráadásul a szovjetek ráruházták a megye gondjait is.
Abból pedig igen sok volt a bizonytalan országhatár mentén, a többnemzetiségű falvakban. A megszállt területeken maga a Szovjetunió állami honvédelmi bizottsága Moszkvából kezdeményezte, sőt erőltette a közigazgatás helyreállítását. Deklarálták, hogy a Horthy-féle közigazgatás minden előírása érvényben marad, kivéve! Kettős cél vezérelte a szovjeteket: megmutatni a szövetségeseknek, hogy a megszállt országban nincs, nem lesz szó erőszakos társadalmi változtatásokról, másfelől pedig minél előbb magyar elöljáróságokra akarták bízni a hadak ellátásának gondját.
Az utóbbi mindenesetre sikerült.
tavfelugyelet.info társkereső - társkeresés Tataházán (Bács-Kiskun megye)
Innentől kezdve ugyanis magyar hatóságok rekviráltak magyar állampolgároktól. Az orosz katonák mondhatni már csak kedvtelésből fosztogattak. Sokszor telt benne kedvük. Az oroszok által e célból rendelt és sebtiben jóváhagyott tompai elöljáróság élére Dávod község egykori vezető jegyzőjét, a bunyevác származású Simon Nikovicz Richárdot nevezték ki. A községházán maradt Harmath Albert is. A fiatal Harsányi Tibor lett az egyik segédjegyző, Bányász Miklós maradt a másik. Egy később részletezett ügy miatt őt hamarosan Dózsai János követte a tisztségben.
Érdemes megjegyezni, hogy a távozó és érkező vezető jegyző is Tompán kezdte közigazgatási pályafutását. Alispáni indoklás szerint a bunyevác Simont szívesebben fogadta Bácsalmás népe, Tarján János meg Bácsalmásról jóformán hazajött Tompára, hiszen annak idején innen nősült.
A községi képviselő-testület tagjait kora nyarán az akkorra már megalakult pártok saját aktivistáik közül delegálták. Úgy tudjuk, hogy Dózsát régi politikai ellenfele, vitéz Gombos György postamester meggyilkolásával vádolták. Amikor még partizánok voltak Tompán A férjem a már hajtott marhák közül az igás állatokat kiválogatta és saját felelősségére visszahajtotta és tulajdonosaiknak visszaadta Az üldözés ben orosz katonák is segédkeztek, akikkel együtt kellett innia és ennek a szerencsétlen ivásnak köszönhető az egész szerencsétlenség Régi orosz szokás szerint a hadak ellátásáról a megszállt ország lakossága gondoskodott.
Hogy ez mit jelentett? Hát, eleinte egyéni zab-rálást értsd: a szovjet katonák bezörgettek a házakhoz és vitték, ami megtetszett , ami azután később intézményesült. Az új magyar hatóság kíméletlenül szedte, gyűjtötte a szovjetek által előírt mennyiségű javakat. Adott községnek Tompának is pontosan meghatározott számú vágóállatot, előírt mennyiségű élelmiszert húst, krumplit, zöldséget, bort stb. Hogy nem egy-két napig, egy-két hétig, egy-két hónapig tartott, továbbá hogy milyen méreteket öltött a most már rekvirálásnak mondott zabrálás, annak illusztrálására rendelkezünk egy ban született statisztikával.
Talán mert a méheket elvinni nem tudta a Vörös Hadsereg, csupán a méhészeket írták össze. Akkoriban sokan méhészkedtek Tompán. A község kifosztásának pontos módszereire utal egy Bácsalmásról Tompára küldött levél.
Tegnapi telefonbeszélgetésünkre való utalással nyomatékosan felhívom címe det arra, hogy Tompa község még 1 mázsa 6 kiló burgonyát köteles leszállítani, a különbeni jogkövetkezmény terhe mellett a bácsalmási katolikus legényegylet címre". Az 1 mázsa 6 kilós követelés persze nem azt jelenti, hogy ilyen kis tétellel adózott a község. Csupán arra utal, hogy meglepő pontossággal nyilvántartották a kötelezettségeket, és megkövetelték annak teljesítését. Kelebiától ugyanebben a körlevélben például 19 métermázsa burgonya hátralékot kér számon a járási főjegyző.
A széna súlya métermázsára, a szalma súlya métermázsára becsülhető. Jelentem egyúttal, hogy az év folyamán az orosz hadsereg tulajdonát képező drb.
A lelegelt gabona terület mintegy 80 kat. Az így előállott veszteség gabonából q. Hogy honnan volt a Vörös Hadseregnek szarvasmarhája, azt ne is kérdezzük. Bizonyosan nem a Don vidékéről hajtották el a gulyát Tompáig. Alighanem a kiosztott földek új gazdáinak örömét is hamar elvette, hogy a saját földön learatott, első igazi termés betakarításakor, Az elcsépelt gazdák terményei addigra beszolgáltatandók. Közellátás ügyi felügyelőség, Baja. A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló kormányrendelet Az első mezsgyekarót március én verték le.
Ehhez képest hamar, április 7-én Tompán is megkezdődött a földosztás. A parasztgazdák kat. Tompán is volt ilyen például Vörös Elekek. A patetikusan új honfoglalásnak is nevezett földosztás során országosan ezer gazdasági cseléd, mezőgazdasági munkás és törpebirtokos kapott átlagosan 5,1 kat. A napszámosként szolgasorban vagy ahogy Tarján János tompái vezető jegyző írta annak idején: a már-már jobbágysorban tartott nincstelen földmíves nép földhöz juttatása, a feudális nagybirtokok felszámolása kiállja az idő kritikáját. Utólag is óriási történelmi tettnek számít.
Nemesvámos debrecen uszó kabin sex szexpartner vidékilányok békéscsaba - ipolyszög
Persze nem feledve, megjegyezve a hibákat. Bács-Bodrog megye minden községében alakult földigénylő bizottság. A tompai bizottság elnöke Szalai Ferenc lett. Szalairól annak idején úgy tudták, hogy ben vöröskatona volt.
Ezért meglepő, hogy Nyilas párttag". A bizottság egy másik tagjának, Horváth A. Párt tagja volt. Állandóan zöld inget viselt". E minősítéseknek azonban nem kell hitelt adni. Inkább csak azt mutatják, hogy akkoriban mindenkire mindent rá lehetett sütni. A tompai földigénylő bizottság amely április 7-e után átalakult földosztó bizottsággá tagja volt még Simity Antal, Sztánóczki György, Szurok Ferenc, Juhász Antal és Osztrogonacz István is. Mindenütt több volt a jogos igénylő, mint a kiosztható föld. Tompán sem volt másként. Így azután nehezen érvényesültek az írott rendeletek.
Megújult a weboldalunk!
Tompán végül katasztrális hold földet osztottak fel igénylő között. A község földrajzi elhelyezkedése miatt még pénzért sem lehetett földhöz jutni. A szegény emberek jobbára a kisszállási uradalomban, a báró Podmaniczky-Redl-féle uradalomban és az állami erdőgazdaságban Mál-lerd , cselédként, napszámosként, úgynevezett hónaposként dolgoztak. A község határa ez idő szerint 12 kat.
Ebből holdat birtokolt az állami erdőgazdaság. A belterületi házhelyekre és kertekre holdat számítva maradt hold szántó, amelynek tulajdonjoga a következők szerint oszlott meg. Az erdőgazdaságnak ÖTKV volt hold szántója, br. Podmaniczky Endrénének , a községnek , a tompai határban Csikéria községnek holdja, a nagygazdáknak, Osztrogonacz Gábornak, Osztrogonacz Albertnek, Vörös Eleknek, Vörös Sándornak, Csernetics Mátyásnak és Pásztor Ignácnak összesen holdja. A felsoroltak tehát a község területén lévő szántóföldek 73 százalékát birtokolták. Miután elegendő és kiosztható föld Tompán nem állt rendelkezésre, a megyei földrendező bizottság a kisszállási uradalomból elégített ki tompai földigénylőt.
Így jutott katasztrális hold szántó tompai kézre a zsindelyesi, kovácsgyöpi és tompamajori dűlőkből. Sőt, a mindentől és mindenkitől távoli 20 km jánostelki majorból is 81 tompai kapott katasztrális holdat. A kisszállási földek tompai kézre juttatását azzal indokolták, hogy a kisszállási uradalomban foglalkoztatottak 80 százaléka amúgy is tompai illetőségű volt. A föld ilyen elosztása után, ban a község megpróbálta közigazgatásilag is bekebelezni a megszerzett területeket. A földhöz juttatottak családjai Tompa községtől élvezik a közbiztonságot, az iskoláztatást és általában minden olyan előnyt, amit részükre az államhatalom biztosit, méltányos tehát, hogy a tulajdonukat képező ingatlan után fizetendő adók is Tompának folyjanak be".
Az indoklásban az is szerepel, hogy az új földtulajdonosok Tompához csatlakozva jobban tudnák teljesíteni az orosz hadsereg ellátására vonatkozó kötelezettségeiket meg a beszolgáltatást is.
Legutóbb belépett tagjaink
Igazán nyomós érv! Végül egy statisztika októberéből: Tompán gazdának volt 5 holdnál kisebb birtoka, nek , nek , 7-nek és 7-nek hold szántóföldje. A földosztásnak azonban még korántsem volt vége.