Gyomaendrod lanyok

Bár cserélődnek olykor a személyek, próbáljuk a családokat minél jobban megismerni. Hét állandó mentor és további számos programmegvalósító vesz részt a pályázatban. Igyekszünk a lányok és családjaik felé Isten szeretetét, a Biblia üzenetét közvetíteni, találkozásaink száma heti egy—három alkalom. Az anyagi támogatáson kívül célul tűztük ki, hogy fontossá váljon a tanulás szerepe az életükben, tanulmányaikat befejezzék a stabilabb munkavállalás érdekében. A számos megvalósított programelem dokumentált fotóiból válogattak pár képet, hogy szemléltessék munkájukat.

Az evangelikus. Ebben az időszakban épült fel Gyoma középületeinek nagy része és a kisvárosi hangulatot idéző polgárházai. A pezsgő közélet életre hívta a kaszinókat, melynek egyik ma is álló szép bizonyítéka az úri kaszinó épülete. Hamar felváltotta a parasztviseletet a gyári karton anyagokból készült polgári öltözet. Az új irányzat követésében a gyomai gazdalányok jeleskedtek. A népi építészetnek már csak egy-két hírmondója maradt, melyek őrzik a hagyományos építészeti régió sajátosságát.

Gyomaendrőd és hagyományai

Szép példája ennek a bihari és sárréti jellegű építészetnek a Zrínyi Miklós út 2. A nyeregtetős, kőlábas, lopott tornácos épület az es években épült. A szoba-konyha- szoba-kamra beosztású házban, még a tornác végéből nyíló terményes kamra is megmaradt. A nádtetős épületben a gyomai református parasztpolgári lakásbelsőt idéző enteriőr kiállítás látható. A gyomai református egyház nagyságát szimbolizálja az ben épült copfstílusú templom. A puritán, egyszerű templombelső mai formáját as években kapta a nagytehetségű autodidakta művész Papp Zsigmond tervei alapján.

A templom bútorzatát, az orgona faragott díszítéseit és a művészi kivitelű ajtófaragásokat a sokrétű gazdálkodó-művész Papp Zsigmond készítette. Festményein a gyomai és endrődi parasztélet jelenik meg. A temetőkben szobrai, faragott síremlékei műemléki jelentőségűek. A gyomai temetők hagyományos fejfái csónak alakúak, melyekből néhány még ma is látható. A mezőváros étkezési kultúrája őriz néhány jellegzetes ételt. Ilyen a kötött galuska leves és a birsalmás vadkacsa leves.

CUPYDO Társkereső Gyomaendrőd (Békés megye)

Endrőd hagyományos parasztkultúrája jobban bemutatható, hiszen a vallási szigetszerűség és az erős agrárjelleg sok archaikus vonást, szokást, hagyományt megőrzött. Az endrődi paraszti építészet és lakáskultúra nagyszerű bemutatóhelye az Endrődi Tájház.

A tájmúzeum lakóépülete teljesen berendezett, mely a A római katolikus Endrőd gazdag vallási hagyományokkal rendelkezik. A Szent Imre templom és a belterületen elhelyezett nagyszámú út menti keresztek tanúskodnak az egykori magas szintű hitéletről. A népi folklórban a jeles napokhoz kötődő népszokások átszőtték az egykori falu életét.

Az adventi időszakkal kezdődik meg az egyházi év. Jeles napjai között találjuk a Szent Miklós napját december 6. Luca napján a szerelmi varázslások és a boszorkánylátó rítusok jelentek meg. A karácsony előtti héten a betlehemes gyermekek elindultak házról-házra vinni a hírt, a Megváltó születéséről. A dramatikus játéknak helyi változatát gyűjtötték fel, melyet felelevenítenek a helyi iskolákban és a tájházban tartott ünnepségeken. Karácsonykor, Jézus születésének napján az endrődi családok elkészítették jellegzetes ünnepi ételeiket.

Az angyali csík és a kalács nem hiányozhatott az ünnepi asztalról. Az ünnepi asztal alatt szakajtóba helyezett szénával, almával, dióval, mogyoróval erősítették a család egészségét és bíztak a következő év jó termésében.

Gyomaendrőd kisfilm

A karácsonyi morzsának is gyógyító erőt tulajdonítottak. A szilvesztert itt is hangoskodással, zajkeltéssel, jókívánságokkal üdvözölték. Tartózkodtak a szárnyasokból készült ételek fogyasztásától, mert azok elkaparták a szerencsét. Az újév első ünnepe a Vízkereszt január 6. Ezen a napon házszenteléseket végeztek és a Háromkirályjárás népszokásjátékát járták. Vízkereszttől hamvazó szerdáig tartott a farsangi időszak.

A farsang a hagyományos lakodalmak és disznóölések időszaka volt. A fiatalok házi mulatságokat, cuhárékat rendeztek. Siroki Ibolya a női 70 kg-os mezőnyben csupán bírói döntéssel maradt le a döntőről egy sportszerűtlenre sikerült mérkőzésen. A gyomaendrődi judóka ellenfele szinte boxmérkőzéssé varázsolta át a judo diákolimpia elődöntőjét, ám a hazai pálya még ezt is elbírta így Csinci a bronzérmet hozhatta el. Zsombok Fanni egy súlycsoporttal fentebb a 78 kg-ban indult és hosszú idő után először versenyezve végül a harmadik helyen végzett. Mindkét gyomaendrődi versenyző kitett magáért a versenyen.

Zsombok Fanni hosszú kihgyást követően tért vissza a judo versenyek világába és nem is vallott szégyent, hiszen a legjobb versenyzőknek is partnerként tudott odaállni. Ezúttal ez a hozzáállás a harmadik hely megszerzésére volt elég.

Pusztaföldváron találták meg a gyomaendrődi otthonából elszökött lányt

Siroki Ibolya immár stabilan hozza a hazai versenyeken jó formáját. A még ifjúsági korú judóka első mérkőzésén a junior Országos Bajnokság döntőjét ismételte meg, hiszen a leányvári Zupkó Noémit verte meg ipponnal, ezúttal az edigi szokásoktól eltérően dobásakcióval.

Bejegyzés navigáció

A junior válogatott kerettag honvédos lány ellen Ibolya stabil és jó judóval rukkolt elő. A mérkőzés a rendes időn belül döntetlenre végződött, így jöhetett a hosszabbítás. A hosszabbításban láthatóan kétségbe eső ellenfél szinte a boxmérkőzéseken tapasztalható hangulatot teremtett.